Itt meghallgathatod.
A lábaimat a szakadék szélén lógatom,
Az üveg alja az egyetlen barátom,
Azt hiszem,felvágom a csuklóm újra és eltűnök,eltűnök,eltűnök.
A lábaimat a szakadék szélén lógatom,
A gyógyszerekkel teli gyomor megint nem működött,
Lövök egy golyót a fejembe,és eltűnök,eltűnök,eltűnök.
Túl messze mentem,és igen,újra eltűntem,
Olyan régen vége lett,elmondom,hogy végződött;
Ülök a szakadék szélén a két legjobb barátommal,
Az egyik egy doboz gyógyszer,a másik egy üveg gin,
Most a huszadikon vagyok,igen,a legfelső emeleten
Kifényeztem az üveget,most ez üt ki engem,
Az aszfalt sosem tűnt valami puhának,
Anyu már biztos megtalálta a levelem,és hívta a zsarukat,
Ki kell használnom az alkalmat,mielőtt elszalasztanám,
Mert már hallom is a szirénákat a távolban,
Higgy nekem,mikor azt mondom,kitartó voltam,
Mert sebzett vagyok,sebzettebb,mint amilyen a csuklóm,
Annyi ideig próbálkoztam egy tompa késsel,
De ez alkalommal kétszer is megéleztem,
Sosem vettem még fel öltönyt,
De tudod,ha Istennel találkozol,jól akarsz kinézni.
Ha túlélném,akkor majd holnap találkozunk,igen,találkozunk holnap...
A lábaimat a szakadék szélén lógatom,
Az üveg alja az egyetlen barátom,
Azt hiszem,felvágom a csuklóm újra és eltűnök,eltűnök,eltűnök.
A lábaimat a szakadék szélén lógatom,
A gyógyszerekkel teli gyomor megint nem működött,
Lövök egy golyót a fejembe,és eltűnök,eltűnök,eltűnök.
Elértük az eget,ott megy a fény,nincs többé fény,miért van mindig éjszaka?
Mikor nem tudsz ludni,nos,akkor nem is tudsz álmodni,
És ha nem álmodsz,akkor mi az élet értelme?
Kis szánalmat érzünk,de nem empatizálunk,
Az idős tovább öregszik,és végignéz egy fiatalt meghalni,
Egy anya és a fia,és még valaki,akit ismersz,
Összemosolyognak,és rájössz,hogy te pedig nem,
Nem tudod,mi történt a gyerekkel,akit felneveltél,
Hogy mi történt az apával,aki megesküdött,hogy marad?
Nem tudhatom,mert sosem mondtad,
Most anyunak bűntudata van,igen,anyának borzasztó a fájdalma,
Mikor fiatal voltál,sosem gondoltál arra,hogy meghalhatnál,
Aztán rájöttél,hogy mégis,de túlságosan féltél,hogy megpróbáld,
A tükörbe néztél,és elköszöntél,
Felmásztál a tetőre,csak hogy meglásd,tudsz-e repülni.
Ha túlélném,akkor majd holnap találkozunk,igen,találkozunk holnap...
A lábaimat a szakadék szélén lógatom,
Az üveg alja az egyetlen barátom,
Azt hiszem,felvágom a csuklóm újra és eltűnök,eltűnök,eltűnök.
A lábaimat a szakadék szélén lógatom,
A gyógyszerekkel teli gyomor megint nem működött,
Lövök egy golyót a fejembe,és eltűnök,eltűnök,eltűnök.
Bárcsak repülhetnék,fel az ég felé,
Mint egy madár,olyan magasra,
Ó,megpróbálhatnám.
Bárcsak repülhetnék,fel az ég felé,
Mint egy madár,olyan magasra,
Ó,megpróbálhatnám,
Ó,megpróbálhatnám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése